Aktuális projektek



A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával c. konstrukciójához ÉAOP-1.1.3-12

A biogáz előállítás és hasznosítás elterjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség mellett a megtérülést is befolyásoló üzemeltetési, karbantartási költségek értéke, valamint a néhány száz KW teljesítmény tartományhoz elegendő alapanyaggal rendelkező települések adottságainak megfelelő rugalmas és gazdaságos technológia hiánya. A gázturbinák fejlesztése a kisteljesítményű (200 KW-tól néhány MW tartományon belül 35-38 % villamos hatásfokú berendezések piacon történő elterjedését eredményezték. A gázmotoros biogáz hasznosításhoz képest korszerű mikro gázturbinák alkalmazása jelentősen bővíti a vidéki alkalmazás lehetséges körét úgy, hogy a berendezés konténeres kivitelt is lehetővé tesz a gázmotoros megoldáshoz képest sokkal megbízhatóbb üzemeltetéssel és alacsonyabb költségekkel, alacsonyabb káros anyag kibocsátással (különösen NOx) Sokkal rugalmasabb teljesítmény határok között és kevésbé tiszta biogáz esetén is.


Biogáz üzemekben termelt gáz felhasználása rugalmas és gazdaságos micro gázturbinák alkalmazásán alapuló technológiával hőhasznosítással


A micro gázturbinák alkalmazás egyre elterjedtebb a világon, köszönhetően az egész kis teljesítményű gázturbinák megjelenésének. A megbízható korszerű gázturbina technológia miatt ezek a berendezések nagy rendelkezésre állást biztosítanak az üzemelésnél. A tapasztalatok szerint a gázmotorral üzemelő biogáz telepeknél a kieső üzemidő nagyrészét a gázmotorok hibája okozza, gazdaságtalanná tévve ezzel sok esetben a fermentorok üzemét is. Alacsony a karbantartási igényük, ezzel a karbantartási költségek is lényegesen alatta vannak a gázmotoros költségeknek. Magas a karbantartási ciklusidő, a nagyjavítások közötti üzemóra 30.000 fölötti. A karbantartási leállások időtartama minimalizálható az 5 MW alatti teljesítményű turbináknál, ahol a helyszíni munkavégzés annyit jelent, hogy kiemelik a régi turbinát és a helyére beteszik a helyszínre szállított felújított egységet. A gyakorlati üzemeltetési tapasztalatok alapján a 2Ft/kWh gázmotorokra jellemző fajlagos karbantartási költség helyett 0,55-0,75 Ft/kWh költség merül fel a mikro gázturbinák esetében. Ezzel éves szinten 4-5mFt karbantartási költség becsülhető. Az üzemvitelük jól automatizálható, a távolról történő felügyelet gyakorlattá vált minden gyártónál. A gázturbinák indítási biztonsága 99 % fölötti. Kompakt kiépítésűek, a generátorral szerelve konténerben telepíthetőek. Alacsony a károsanyag kibocsátásuk, különösen az NOx (tizede), ezzel is versenyképesebbek a gázmotoroknál. Az elérhető teljesítménytartomány a 200 – 800 kW-tól (Capstone turbinák), az 5 – 10 MW-on (Siemens SGT 100 – 300) keresztül a 20 MW-os (Solar gázturbinák) tartományig terjed. A berendezések villamos hatásfoka 33 - 38 % között változik a teljesítmény nagyságtól függően. A legtöbb egységnél lehetőség van a hőhasznosításra. A kilépő füstgázhőmérséklet 500 °C körül van a nagyobb teljesítményű berendezéseknél, ezzel magas hőmérsékletű gőztermelés is lehetséges, akár kombinált ciklus alkalmazásával. Jól hasznosíthatóak komplex energetikai rendszereknél, ahol az esetleges technológiai igényeken túl hűtési és fűtési energiaigények is jelentkeznek. A kisebb teljesítményű egységeknél a füstgázhőmérséklet alacsonyabb (280 – 300 °C), ezzel is biztosítható a hőhasznosítás lehetősége. Az így termelt hő alkalmas a fejlesztés által létreövő technológia hőigényének és a magas cellulóztartalmú anayag előbontásának hőigényének fedezésére. A fejlesztés szerinti megoldás bevált gépegységeket integrál új alkalmazási területen úgy hogy kompakt kiépítésűek, a generátorral szerelve konténerben telepíthetőek. A telepítésük egyszerű, alapokra helyezve gyorsan beépíthetőek. Általában többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetőek, alkalmasak biogáz felhasználására is. A gázturbina szabályozása illeszthető a mindenkori gázminőséghez és volumenhez minden további eljárás nélkül. Ezáltal az új rendszer rugalmasságában nagyságrenddel múlja felül a jelenlegi gázmotor megoldásokat.
a földgáz mellett, tüzelőolajjal és különböző – a földgáznál rosszabb minőségű – gázokkal is.
A biogáz előállítás általános agrárhulladékból, melynek magas a cellulóz és ligno cellulóz tartalma és alacsony a cukor, fehérje tartalom, a technológia tervezéséhez z általános irányértékek a következők:  1 m3 …. metán tartalmú biogázból 2 kw villamos teljesítmény és 3 KW hő állítható elő, úgy hogy az 500 C fok körüli füstgázt 180 C fokig technológiai célokra hasznosítjuk a hőt, majd a 180 C fokos füstgázt melegvíz előállításra tovább hasznosítjuk.  50 m3 biogáz / óra gáz szükséges 100 KW villamos energia előállításához  Napi volumen ebből következően 1200 m3 biogáz/nap  Az 1200 m3 biogáz/nap volumenhez ha az input anyag általános agrár hulladék pl. döntően almos trágya, 1200 m3 fermentor igény tartozik.  Általános agrárhulladék esetén a töltet hasznosulás ciklus ideje 25-30 nap  A fentiekből következik, hogy általános agrárhulladék alapanyag esetén 100 KW villamos energia előállításhoz 40 tonna/nap input alapanyagra van szükség.  A magas cellulóz tartalmú alapanyagok esetén a teljesítmény, gázkihozatal növelhető, illetve a ciklusidő jelentősen csökkenthető, az input anyag előbontásának beiktatásával (hulladék, hő hasznosítás, olyan helyeken, ahol egyéb ipari hasznosításra nincs lehetőség) A cukor fehérje tartalmú hulladékok, szilázs alapanyag esetén az almos trágyához képest a gázkihozatal, akár 3szorosra is növelhető  Micro turbinás hőerőgép technológia esetén a kisteljesítményű biogáz erőmű gazdaságosan, konténeres kivitelben is biztosítható. A robbanó motoros megoldáshoz képest 1/3 üzemeltetési költséggel és többszörös üzembiztonsággal.
A projekt tárgya

A magyar vidék Az önfenntaró ökofalu: Település, ahol az adottságok alapján, azokon az élelmezés, energia ellátás területeken, ahol minden szempontot figyelembe véve összességében, és állami szinten is gazdaságosan (szociál és foglalkoztatás politikai szempontokat is figyelembe véve), környezet kímélően az autark ellátás részben vagy egészben biztosított.
Az önfenntartás és önellátás fogalmak és ezek viszonyának bemutatása ennek a rövidített tanulmánynak nem feladata, de a program indikátorainak meghatározása során a kérdés megkerülhetetlen. Az önfenntartó ökofalu program kidolgozása során elvégzett vizsgálatok alapján a létező önfenntartó ökofalu programokat több szempontból értékelve (pl. a létrehozás és működtetés filozófiája az önellátás szintje és az alkalmazott módszerek … szerint) négy típusba soroltuk, ezek közül egy a Komlóska élőfalu modell melynek néhány fő ismérve: - meglévő települések esete - foglakoztatási, gazdasági (túlélés) kényszer motivált - az önellátás mértéke az élelmiszer energia, szolgáltatás- ellátás területeken potenciálisan a program végére meghaladja a 30%-ot Ilyen besorolású település, mely egy országos programban hatékonyan részt vehet Magyarországon több száz létezik. Tucatnyi azon települések illetve programok száma, melyek ebben a kategóriában is jó példákkal szolgálnak különböző szervezési formában is pl. Komlóska, Rozsály, Sokoró Ökológia Parkalapítvány programja Aggostyán stb., de jelenleg teljes , a szolgáltatásokra és az energetikai felhasználásra is kiterjedő komplex program és eredményes gyakorlat, mely tudatosan a családi gazdaságokra és vállalkozási környezetre épít , a szociális foglalkoztatás hatásfokát messze az országos átlag felett tartja , térségi „belső” és országos piacra termel, Komlóskán kívül nem ismert.
Biogáz üzemekben termelt gáz hasznosítása rugalmas és gazdaságos micro gázturbinák alkalmazásán alapuló technológiával és cellulóz alapú alapanyagok előbontásával . A programban partnerként részt vesz az ÉlinVest Kft., aki a magyar biogáz üzemek létesítésében és az üzemeltetési problémák megoldásában vezető szakmai partner Magyarországon, valamint a Lehman Cég, aki saját gépgyártó üzemmel és a Fraunhofer Institut-al folytatott üzemi kísérletekhez nagyüzemi biogáz technológiával rendelkezik. A projekt tárgyát képező technológiai fejlesztés a kistelepüléseken keletkező agrár hulladék pl. trágya és cellulóz bázisú biomassza feldolgozását teszi gazdaságosan lehetővé. A projekt célja az első magyar alkalmazáshoz szükséges külön-külön meglévő és gyakorlatban igazolt eredmények integrálása és piacképes értékesíthető technológiává összeállítása az első üzemi alkalmazás biztosítása érdekében. A rendelkezésre álló magyar alapanyaggal gázkihozatali és alkalmazás technológiai kísérlettel elvégzése a Lehman cég üzemében, ez alapján a cellulóz alapú alapanyagok előbontásának technológiai paramétereinek beállítása és a biogáz és villamos valamint hő technológiai alrendszerekhez illesztése a kompakt micro turbinás egységének. Meglévő magas technológiai színvonalat képviselő berendezések új cél érdekében történő magas hatásfokú integrálása: Biogáz üzemekben termelt gáz hasznosítása rugalmas és gazdaságos micro gázturbinák alkalmazásán alapuló technológiával, melyhez effektív hőhasznosítás kapcsolódik. A folyamat hatékonysága, gazdaságossága növelhető a keletkező hő hasznosításával egyrészt a magas cellulóztartalmú alapanyag előbontásával, másrészt a biogáz termelés során keletkező szilárd végtermék piacképessé tételével. A projekt előkészítettsége Biogáz üzem létesítésére a térségben agrár partner van, a gazdaságos megvalósításra a megoldás, a technológia kidolgozása hiányzik Kisméretű agrárgazdaság részére ahol nem kell a hőhasznosításhoz üzem. Komplex rendszer jön létre Település szinten keletkező biomassza hulladék vagy közmunkával előállított biomassza imput anyag hasznosítására épül. Célcsoport: települési önkormányzatok, nagyobb vagy együttműködő családi agrárvállalkozások Tevékenység A célcsoportnál rendelkezésre álló alapanyagból nagyobb hatékonysággal fog történni a biogáz előállítás az előbontásos technológia alkalmazásával A projekt kidolgozása során a megfelelő paraméterű mikro gázturbina történik meg az elvárt szempontrendszer alapján és az ehhez kapcsolódó hőhasznosító kazán tervezése, illesztése a hőigényeknek megfelelően. A berendezés struktúrát 3 teljesítménykategóriára fejlesztjük ki (turbina, generátor, kazán főegységekre vonatkozóan teljesítmény optimumra összehangoltan) A célcsoport igényei szerint kerül fejlesztésre amely illeszkedik a vidékfejlesztési célkitűzésekhez, a megújuló energia hasznosítására vonatkozó cselekvési tervben foglaltaknak és a foglalkoztatáspolitikai céloknak a megújuló energia, környezeti fenntarthatóság irányelveknek megfeleltetett.

Címünk:
Központ: H-4025 Debrecen Petőfi tér 10.


Copyright 2014. www.tgmi.hu


Ügyvezető igazgató:
Molnár István
+36 70 7746 993
istvan.molnar@tmbhungary.hu

Tompa Ferenc
+36 30 9554 214
ferenc.tompa@tgmi.hu

Telefon:
+36 52/500-826